#Six

Halihó!
Először is Boldog Karácsonyt Mindenkinek! :)
Igazság szerint előbb akartam hozni a részt, afféle karácsonyi ajándék ként, de nem volt időm. Most viszont itt van. Megint rövid, de talán már nem olyan unalmas. Fogalmam sincs.
Pipáljatok, kommenteljetek, mert nagyon örülnék nekik! :)
Még egyszer boldog karácsonyt! :) Ja, és Boldog Új Évet! :)

Muzsika

Azt hiszem, jól döntöttem, mikor ott hagytam azt a fiút. Hogy nem fogadtam el segítségét. Nem tudom, ki ő. Nem ismerem. Nem tudok róla semmit.

Hittem ezt én, egészen addig, míg valaki meg nem állított. Nem ismertem fel hangját, tehát vagy nagyon régen találkoztunk, vagy pedig még soha életemben nem „láttam”. Mindenesetre arra rájöttem, hogy lányról van szó. Hangjából ítélve nem lehet több 16-nál. Nem nagyon értettem miről beszél, mert valami fiúbandáról áradozott, meg valamelyik tagjáról, hogy mennyire imádja, hogy ő a szerelme, csak a tag nem tud róla, meg ilyenek. Az rendben van, hogy elmondja, de miért nekem? Nem zavartam meg beszámolóját, miszerint ott volt vagy száz koncerten, és hogy mennyire jó volt, meg mennyire helyesek, meg minden. Hogy milyen kedvesek és aranyosak, sőt még a barátnőik is azok. Viszont következő mondata felkavart. Nem értettem.

-Tessék?- nyögtem ki megrökönyödve.

-Csak azt mondom, hogy tök jó, hogy te vagy Liam barátnője. Bár nem tudom, mi lett hirtelen Sophiaval, de biztos, hogy ő csak álbarátnő volt, mert te féltél megmutatkozni. De ne aggódj. Nekem szimpi vagy!- ismételte meg, mire én ledöbbentem. Még hogy én Limicsoda barátnője? Nem is tudom ki az. Egyáltalán találkoztunk mi már valahol?

-Ezt honnét veszed?- kérdeztem a lányt. Honnét veszi?

-Hát az újságban is benne vagytok, meg a tévében, mint friss pár. Valamint a parkban láttak titeket éjszaka is, meg most, reggel is. De ne tagadd, mert úgysem hiszem el- világosított fel, mire én- ha lehet- még jobban ledöbbentem. Tehát ő volt? Ez a Liam gyerek akart segíteni? Ezért csodálkozott, hogy nem ismertem fel? Ezért mondta, hogy biztonságosabb reggel? És ki az a Sophia? A barátnője?

-Ez…ez..ez hazugság- mondtam halkan- Ezt csak kitalálta valaki. Ez nem igaz- mondtam egyre hangosabban, de nem agresszíven.

-Mint mondtam, úgy sem hiszem el, ha tagadod. Én az újságnak hiszek. Tessék, odaadom, olvasd el- nyomott a kezembe egy papírköteget, mire megmarkoltam. Kösz, majd biztos el tudom olvasni. Nem, mintha tudná, hogy vak vagyok- Egyébként aranyosak vagytok együtt- tette hozzá, mire halvány pír jelent meg az arcomon. Nem tudom, miért. De az biztos, hogy nem azért, mert együtt vagyunk, vagy mert bejön. Egyszerűen csak jól esik a bók. Még sosem volt barátom. Illetve egy volt, de ő amint megtudta, hogy vak vagyok, szakított velem. Éppen ezért nem mondom senkinek sem. Elítélnének.

-Nekem..nekem most..mennem kell- kerültem ki a lányt, majd elindultam előre. Továbbra sem tudom, hogy hová.

Csak mentem előre. Nem tudtam hová akarok menni. Vagyis de. Egy motelba. Csak nem tudom, merre van. Utólag visszagondolva megkérdezhettem volna azt a lányt, hogy hol van itt hotel. De már mindegy. Kicsit meghúztam Lino pórázát, mire megállt.

-Lino, keressünk egy padot- mondtam kutyámnak, mire ő engedelmeskedett és elindult egy irányba. Nem sokkal később viszont valakibe beleütköztem. Gyorsan elnézést kértem, majd indultam volna el, de ő megfogta a karom. El akartam húzni, de nem engedte.

-Pont téged kereslek- hallottam meg az ismerős hangot. Mit keres itt?  Mit akar tőlem?